Iskolatörténet                                                                       nyitóoldalra
 

A szeged-szentmihályi GÁRDONYI GÉZA Általános Iskola rövid története

A csongrádi megyeszékhelytől alig néhány kilométerre fekszik Szeged-Szentmihály.                                  
A hajdani Szentmihálytelek napjainkig szinte egyedülálló módon őrzi a kis területen zajló intenzív kertgazdálkodás sajátos település-szerkezetét.

A Szegednek világhírnevet adó paprika termesztésének egyik meghatározó jelentőségű élettere, és mint ilyen úgy utcaképében, mint társadalmi meghatározottságában máig híven tükrözi a szorgos kezű paprikatermelők és hasítók kemény munkáját.

A falu szellemi fejlődésének első lépését jelentette a város által 1868-ban létrehozott, ún. „mozgó kisiskola". Jelenleg büféként szolgálja a falubélieket.

A második elemi népiskola 1909-ben épült a településen, a Maty-híd közelében. 1975-ig még működött, majd könyvtári raktár, jelenleg magántulajdonban van, használaton kívül, félő, hogy lebontják.      

A harmadik, Gróf Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter nevéhez fűződik. 1922-ben indította el az Alföld-programját, ennek keretén belül 1928-ban avatták fel az új iskolát, melyet Gerő Béla és Balogh Péter szegedi építési vállalkozók kiviteleztek. Két tanteremből, szertárból és egy lakásból, valamint egy melléképületből állt.
 Ez most a Gárdonyi utca 6. szám alatt található, és ez a ma működő tagiskola fő épülete.

Az új iskola első igazgatójaként Szabó János szolgált, két évig. Az állami tanító 1930-ban Almási Ferenc volt, aki igazgató-tanítóként 1935-ig vezette az iskolát. 1931-ben Breinovics Vilmos készítette el a kéttantermes, tanítói lakással bíró elemi népiskola kibővítési tervét, amely az U-alakúvá bővített épületben az egyházi szertartásoknak is helyet biztosított. Ugyanis a templomépítésre még jó ideig nem került sor a faluban. Az egyháznak annyit sikerült elérnie, hogy spanyolfallal összenyitható tantermek épültek egy szentélyfülkével, s az iskolák államosításáig ott folytak a misék. 1931. szeptember 27-én áldotta meg az iskolát Schneider Vencel ferences plébános. Az épület akkor épült új bejáratát szerény tympanon koronázta, amelyet két váza fogott közre.
Ekkor már ez az iskola adott helyet az 1904-től működő Szeged-Szentmihályteleki Ifjúsági Egyesületnek, amely népszínműveket adott elő.

Az iskola igazgatója 1936-1939 között Tuskó László, 1940-ben Tenk Imre volt. Közvetlenül a II.  világháború előtt és után Füzesi József irányította az iskolát. A tanítók az iskolai munkán túl kulturális műsorokat, műkedvelő előadásokat is szerveztek, vezették a leventék oktatását.            
1949-ben a szegedi Szalma János vette át - több évi tanyai iskolai tanítás után - az általános iskola-igazgatói teendőket. Pedagógus feleségével, Pusztaszeri Irmával élt az iskola szolgálati lakásában, ahol mindenkor elérhetők voltak a tanításon túlmenően is, amikor a falu lakóinak segítségre volt szüksége.

Mivel a társadalmi, szellemi és közéletnek nemigen létezett más fóruma a faluban akkoriban, az iskola töltötte be a szellemi központ szerepét. Az oktatás megszervezését még sokáig olyan archaikus szokások figyelembe vétele is terhelte, mint a fontos paprikamunkálatok. Ezek idejére tanítási szünetet kellett biztosítani, mivel például ültetésnél a szülők nem nélkülözhették a gyerekek palántahányó munkáját. Szalma János nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig igazgatta az iskolát, akkor beköltözött Szegedre, s az igazgatói lakást az iskola céljaira alakították át. Ez ma egy tanterem és az iroda helyisége.

Az igazgatói lakásnak az iskolához csatolásával végre egy épületbe kerülhettek az osztályok, de váltott műszakú tanításra azt követően is szükség volt. 1988 óta egyműszakos az oktatás, amelynek ára, hogy a napközi otthonban /a volt Lábdy-malom lakóépületében/ is folyik oktatás. Itt két alsó osztály tanul jelenleg.

Szalma János nyugdíjba vonulása után, 1972-től Gyenge Balázsné vette át az iskola igazgatását. Ő 1961-től tanított itt nyugdíjazásáig, 1989-ig.

Bak Istvánné folytatta elődje munkáját, 1989-től 1996-ig. Az ő vezetése alatt sikerült korszerű ebédlő-konyha helyiséget kialakítani a napközi otthon épületében. 1996-ban országos akció keretében épült fel az iskola épületéhez kapcsolva a 288 m²-es tornatermünk.

1996-tól a 2003-as iskolaátszervezésig Mártonné Csernus Ágnes vezette az intézményt. Az iskolai oktató-nevelő munkát az 1997-ben, szülők által létrehozott Szentmihály Tanulóiért Alapítvány is segíti. Azóta a legkiválóbb tanulókat a Gárdonyi-Díjjal jutalmazzuk.

A Gárdonyi Géza utcai főépületben folyamatosan történnek átalakítások, jelenleg itt hat osztályterem, egy 12 munkaállomásos számítógépterem áll rendelkezésre, 2004 őszétől Internet elérést is sikerült itt biztosítani a tanulók és kollégák számára.

 

2003. szeptembere óta a Fekete István Általános Iskola tagiskolájaként működünk. Tagiskolánk a kislétszámú iskolák közé tartozik. Igazgatónőnktől, Dr. Szil Elemérnétől a működéshez szükséges támogatást maradéktalanul megkaptuk és megkapjuk.        
E megváltozott működési struktúrában is büszkék vagyunk szentmihályi gyökereinkre, ápoljuk hagyományainkat és igyekszünk megfelelni a ma kihívásainak, mely mit sem változott lényegét tekintve iskolánk alapítása óta, ahogy Klébelsberg Kunó szellemiségét követve fogalmaz a 8 osztályos népiskoláról szóló törvény:

„A népiskola feladata, hogy a gyermeket erkölcsös állampolgárrá nevelje, illetőleg
a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa..."
 

nyitóoldalra   

 

Oldal: ISKOLATÖRTÉNET
Gárdonyi Géza Általános Iskola Szeged - © 2008 - 2024 - gardonyi-szeged.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat